Fejjel a témának

KARAMBOL

KARAMBOL

Elkészült az OECD-jelentés: milyen az élet Magyarországon, itt van már a Kánaán?

2018. május 08. - Kibeszélő

Az OECD ismét közzétette jelentését 2017 decemberében tagországainak jóllét indexéről, amely különböző gazdasági és társadalmi mutatók révén fest részletes képet az adott ország lakosságának életszínvonaláról és életminőségéről. A 2017-es évre vonatkozó tanulmányból érdekes összefüggéseket lehet kiolvasni.

A párizsi székhelyű nemzetközi szervezet, az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) 1996 óta ad ki jelentést Magyarország különböző gazdasági és társadalmi mutatóiról. Bár a tavalyi index több szempontból javulást mutat, a változás valójában relatívnak mondható, ha figyelembe vesszük a hazánkkal azonos vagy hasonló adottságú országok teljesítményét, valamint a 2008-as gazdasági válság előtti és az azt követő eredményeket. Magyarország a szervezet által vizsgált szegmensekben, úgymint például a háztartások jövedelme vagy megtakarítása, nem csak nemzetközi szinten ért el rossz helyezést, de a régión belül is gyengén teljesít. Ez alaposan rányomja bélyegét a lakosság valós és érzékelt életszínvonalára és életminőségére.  A jelentésből egy összetett és ugyanakkor több szempontból riasztó kép rajzolódik ki.

Bérek, jövedelmek, munkaerő

Az OECD-tanulmány az életszínvonal és életminőség szempontjából kulcsfontosságú területeket vizsgálja. A munka világától a háztartások megtakarításán át a lakosság egészségi állapotáig. A magyar társadalom kifejezetten neuralgikus pontja az élettel való elégedettség mértéke. Ha egyszerűen szeretnénk fogalmazni, a magyar társadalom szarul érzi magát. Bár ezt az elégedetlenséget gyakran magyarázzák a magyar néplélekkel (mondván, a magyarok szeretnek panaszkodni), az ok ennél jóval összetettebb, és a jelentés alapján számokban is levezethető.

Az egyik meghatározó tényező, hogy hogyan alakult a magyar munkavállalók jövedelme és a magyar háztartások bevétele az elmúlt időszakban. A jelentés kitér rá, hogy bár a bérek 2008 és 2014 között csökkentek, 2015-től kezdődően gyorsuló emelkedés volt tapasztalható. Sőt, 2017-ben a keresetek az Európai Unió tagországai közül hazánkban növekedtek a legnagyobb ütemben. Ez a trend az előrejelzés szerint 2018-ban is folytatódni fog. De mielőtt nagyon megörülnénk ennek az eredménynek, hozzá kell tenni egy kiábrándító tényt: ha azt nézzük, az egyes OECD-tagországban dolgozók dollárban számítva mennyit keresnek, és keresetüknek mekkora a vásárlóereje, Magyarország továbbra is az utolsó előtti a 35 tagország között. Hazánknál csak Mexikó teljesít rosszabbul. Még a környező országok is elhúztak mellettünk.

forints.jpg

Magyarország ugyanakkor a minimálbérek tekintetében sem remekel: az uniós tagországok között továbbra is a sereghajtó. Hiába növekedhet nálunk a legnagyobb mértékben a minimálbér 2018-ban, még jó néhány OECD-tagország színvonalától is jócskán elmarad majd annak mértéke. Holott Magyarországon jelentős azoknak a száma, akik minimálbérből élnek. Ez persze az OECD- és hasonló jelentésből nem derül ki. Az csupán a munkaerőpiacot és a foglalkoztatottságot elemzi. És abban egészen jól állunk, hisz hazánkban mérték az Európai Unió negyedik legalacsonyabb munkanélküliségét. Ebbe az értékbe természetesen beletartoznak a közmunkások is, ami csak ideig-óráig kozmetikázza az adatokat. Amint nem lesz elég forrás a foglalkoztatásukra, a munka nélkül maradók ismét növelni fogják a munkanélküliségi rátát Magyarországon.

A tanulmány arra sem tér ki, hogy egyes ágazatok óriási munkaerő-hiánnyal küzdenek, amelyet az ágazat vezetői magasabb bérrel igyekeznek orvosolni. Egyik közismert példája ennek az építőipar, ahol idén is folytatódhat a bővülés, és azzal párhuzamosan tovább nőhet a munkaerő hiánya. A bérek mértéke is ennek megfelelően fog emelkedni ebben az iparágban. De ugyanez igaz a szállítmányozásra is, ahol egyre kevesebb a sofőr. Ugyanakkor más szegmensekben kevésbé érzékelhető a keresetek növekedése. A közalkalmazotti bértábla számai tíz éve szinte változatlanok. Nem meglepő tehát, hogy év elején sztrájkot hirdetett a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete. Ráadásul a kormány rendszeresen meglebegteti a köztisztviselők és közalkalmazottak létszámának csökkentését.

sztrajk.png

Mindezek következtében a lakosság jelentős része bizonytalannak érzi helyzetét a munkaerő-piacon. Ha ezekhez a kiragadott példákhoz azt is hozzávesszük, hogy Magyarország népessége tovább fogy, és nem lassul a szakképzett munkaerő elvándorlása, a jelek egy irányba mutatnak: Magyarországon a béremelkedések ellenére nem várható sem a bérfeszültség, sem a társadalmi feszültségek csökkenése.

Romló egészségügy, magas halálozási ráta

A magyar társadalomban érzékelhető törésvonalak azonban földrajzilag is látványosan tetten érhetők. Jövedelmek terén egyrészt Nyugat- és Kelet-Magyarország között is húzódik egy szakadék, másrészt főváros-vidék viszonylatban is óriási az eltérés. Bár a kormány próbál néhány látványos beruházással segíteni az elmaradottabb régiókon, a lemaradás továbbra is látványos. Ez a különbség életszínvonalban is jelentkezik, ami visszaköszön az Európai Unió régiók versenyképességéről készített statisztikájában is. Az egészségügy helyzetét elemző pontokban a 263 uniós régió közül mind a hét magyar régió a legutolsók között van. Ebből Észak-Magyarország konkrétan az utolsó előtti.

A How’s life in Hungary OECD-tanulmány szerint a magyar lakosság alapvetően rossznak ítéli meg az egészségügyet, habár a társadalom átlaga saját egészségi állapotáról pozitívabban nyilatkozott, mint korábban. Ugyanakkor, ha jobban belemélyedünk a számokba, akkor még aggasztóbbnak tűnik a magyar egészségügy helyzete. Az Eurostat friss adatai szerint a népesség nagyságához viszonyítva az egészségügyre fordított kiadások mértéke jóval alulmúlja az uniós átlagot. Még Szlovákia és Csehország is megelőz ezen a téren. Az az adat is magáért beszél, hogy a magyarok 49 százaléka fizet hálapénzt a jobb ellátás, vagy szimplán az ellátás reményében. Meg is van annak a következménye, hogy az egészségügy szerkezetén évtizedek óta alig változtattak, és az ágazat nem jut több forráshoz. Megnövekedett várólista, szakemberhiány, leharcolt egészségügyi intézmények.

A KSH tavaly nyilvánosságra hozott adatai szerint a halálozási ráta 18 éves csúcson volt. Ötezerrel többen haltak meg az előző évhez képest.  A születések száma is mérséklődött (de ki tudja, talán Orbán felhívására a bébibumm sem zárható ki). Ráadásul a születéskor várható élettartam még mindig elmarad mind az uniós országok, mind az OECD-országok átlagához képest. A romló egészségügy, a magas halálozási ráta és az alacsonyabb várható élettartam együttvéve a nyugdíjrendszer átalakításának sürgősségére is felhívja a figyelmet.

nyugdij.jpg

A magyar társadalom egészségi állapota és közérzete ugyanakkor egyéb tényezőktől is függ. Mint a jelentésből kiderül, a ledolgozott munkaórák száma OECD-viszonylatban is elég magas, amihez a már említett alacsony bérezés társul. Ráadásul a magas ledolgozott óraszám és az egészségre, regenerációra fordított szabadidő sincs egymással egyensúlyban. A magyar lakosság egyúttal a munkahelyen és munkaerőpiacon érzékelhető bizonytalanságok miatt is kitettebb az egészségügyi rizikófaktoroknak. Az sem kedvez az egészségügyi kilátásoknak, a nyugdíjas éveknek és várható élettartamnak, hogy a társadalom széles rétegei nem rendelkeznek megtakarítással. Ez egyrészt a már említett alacsony bérezésből fakad, másrészt a pénzügyi kultúra és ismeretek hiányából. Megtakarítás híján a lakosság jelentős része gyakran nem jut hozzá a minőségi élet feltételeihez: minőségi élettér, minőségi élelmezés, minőségi egészségügy, minőségi oktatás.

Mindezek tükrében tehát az OECD által közölt legtöbb mutató együttesen magyarázhatja azt, hogy a magyar lakosság élettel való elégedettsége oly mértékben alacsony, hogy szinte mérhetetlen. Ami azt is jelenti egyúttal, hogy sok-sok év, sok-sok ráfordítás és sok-sok reform szükséges ahhoz, hogy a magyar társadalom is egyike legyen a világ boldog nemzeteinek. Persze, az újonnan felálló Orbán-kormány még elhozhatja a Kánaánt.

A bejegyzés trackback címe:

https://karambol.blog.hu/api/trackback/id/tr813899974

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

maxval bircaman szeredőci szürke proletár · http://www.bircahang.org 2018.05.08. 17:44:29

Tedd hozzá: az OECD a leggazdagabb országok szervezete. Nem csoda, hogy Mo. köztük mindig az utolsó helyezettek közt volt, ahogy most is úgy van. S persze egyetlen szomszédos OECD-tag se húzott el mellettünk. A szomszédos 7 ország eleve csak 3 ország tag.

Halál kamionja mindenkit elgázol 2018.05.09. 21:15:19

Nem tettél közzé semmilyen adatot a hivatkozott jelentésből, s a linkjét sem tetted be, arra meg senki sem kíváncsi hogy te mit gondolsz.

szőrös csöcsű csöpögő pöcsű csöpi 2018.05.09. 21:32:22

@maxval bircaman szeredőci szürke proletár: Igen, ha Szomáliához, Afganisztánhoz, vagy Kambodzsához viszonyítunk, tényleg jól állunk. Azért jár a csuti törpegeci keletre a csóró haverjaihoz, mert ott tudja a mellét veregetni zsebrebaszott kézzel, nyelvet dugdosva, szotyit okádva, zakógombot birizgálva, nyüszítve. Ott bizony nem tűnik fel bunkó-félparaszt volta, az ősemberek között egészen kultúrember képét festi.

jajdehülyevagyok 2018.05.09. 22:27:06

A magyar sohasem lesz elégedett, mégha svájci életszinvonalon élne, akkor sem. A nyugat pedig odafigyel, hogy csak a svájci sapka jusson, a svájci órát megtartják maguknak.

zokogjatok 2018.05.09. 22:37:48

"ha figyelembe vesszük a hazánkkal azonos vagy hasonló adottságú országok teljesítményét, "

Ja ja ha a gazdasági teljesítményünk viszonylag jó, akkor azonnal kell ez a "de Románia jobban növekszik" szöveg.

Ezzel ellentétben a korrupciót, oktatást, úthálózatot, kivándorlást, egészségügyet SOHA DE SOHA nem a térséghez hasonlítják az ilyen síróblogok, hanem minimum Norvégiához.

Annyira szánalmas ez.

VT Man 2018.05.09. 23:51:05

@zokogjatok:
Valóban, kezd kvára unalmas lenni ez az Index blogketrec.

Ugyanazok a sírós baloldali bloggerek ugyanazokkal a kamu témákkal.
Nap mint nap.

Most hátradőlök az ország 4 évig újra biztonságban 2018.05.10. 04:57:08

Nyilvan nem tudjuk 8 ev alatt utolerni a fejlett orszagokat, de az tagadhatatlan, hogy az orszag az elmult 100 ev leggyorsabb fejlodeset produkalja.
Es tegyuk hozza, milyen katasztrofa lenne itt, ha nem nemzeti kormanya lenne az orszagnak, hanem liberalis diktatura. Tovabbra is allamcsod lenne, mint 2010-ben, atlagosan 30-40 %-os munkanelkuliseg, totalis allami es lakosaga eladosodas. Plusz itt orjongene legkevesebb 3-5 millio arab terrorista, mindennap robbantas, kamionos gazolas, tiz ezres nagysagrendu nemieroszak. Szoval az orszag es a lakosag teljes megsemmisulese zajlana.

maxval bircaman szeredőci szürke proletár · http://www.bircahang.org 2018.05.10. 07:03:17

@GIeccsertetű:

A világ 85 %-ához képest jól élünk, s 60 %-hoz képest meg nagyon jól. Ezek szimpla tények.

Persze lehet azon sajnálkozni, hogy rosszabbul élünk, mint a világ 10 %-a. S ez is tény.

S van még egy tény: az 1990-2010 közti liberális görénykurzus egy centivel se vitt minket közelebb ehhez a 10 %-hoz, sőt távolabb kerültünk.

A 2010 óta folytatott korrekció csak jót hozhat. S tény: az életszínvonal nem romlott 2010 óta.

Mo. életszínvonala alegmagasabb a hetvenes évek közepén volt, s ezt újra 2010 körül értük el. Ez is egy tény.

midnightcoder2 2018.05.10. 08:00:51

"Az Eurostat friss adatai szerint a népesség nagyságához viszonyítva az egészségügyre fordított kiadások mértéke jóval alulmúlja az uniós átlagot. Még Szlovákia és Csehország is megelőz ezen a téren."

Ember, a csehek mindig is fejhosszal voltak előttünk gazdaságilag, a szlovákok pedig az elmúltnyolcév idején előztek meg úgy minket mint egy jó karban lévő gepárd egy falusi fejőstehenet.

midnightcoder2 2018.05.10. 08:05:16

@maxval bircaman szeredőci szürke proletár: "Mo. életszínvonala alegmagasabb a hetvenes évek közepén volt, s ezt újra 2010 körül értük el."

Ja. Volt pénzed, csak szart se tudtál belőle venni. Illetve csak azt tudtál, ha Pl. 4 évig vártál egy jó kis Trabantra. De még egy banán is kihívás volt. Nem véletlenül jártak később amikor már be lehetett váltani a család valutakeretét a népek a Bécsi út túloldalára...

werinter 2018.05.10. 08:30:02

Nem az a probléma, hogy nem élünk Norvégia, de még Németország szintjén sem, hanem, hogy már a szomszédos /régiós országok is leelőztek bennünket minden téren.
Gondolok itt Szlovákiára, Szlovéniára, Csehországra, Lengyelországra. A lenézett, kigúnyolt románok is már a sarkunkban vannak, gyakorlatilag pár év és ők is elhúznak mellettünk.
Igen lehet verni a melleket, hogy Afganisztánnál jobb a helyzetünk, SŐT! még Ukrajnánál meg Moldovánál is. De azért azt nem gondolja senki komolyan ,hogy ezeknek az országoknak kellene lennie a viszonyítási alapnak...

aquaticus 2018.05.10. 08:43:12

@werinter: Kukucskálj rá az EU statisztikákra, hogy mikor húztak el mellettünk a szomszédaink...

maxval bircaman szeredőci szürke proletár · http://www.bircahang.org 2018.05.10. 09:48:13

@midnightcoder2:

Nem volt nyugati szintű árubőség, ez tény, a nyugati szint negyedén álltunk ebben nagyjából, de az életszínvonal nem kapcsolódik az árubőséghez.

Ami tény: 1975 körül fogyasztott az átlagmagyar a legtöbb húst, gyümölcsöt, a legkevesebb ember fázott akkor télen, a közlekedés fillérekbe került, akultúra ára alacsony volt. Csak 2012 körül értük el ismét azt a szintet.

maxval bircaman szeredőci szürke proletár · http://www.bircahang.org 2018.05.10. 09:48:50

@werinter:

"a szomszédos /régiós országok is leelőztek bennünket minden téren"

Ballib mítosz. Egyetlen adat se támasztja ezt alá.

werinter 2018.05.10. 11:01:23

@maxval bircaman szeredőci szürke proletár:
"Ballib mítosz."
Persze, mint minden más ami nem a Fideszes "eredményeket" igazolja...

Tegyetek egy kis kiruccanást Lengyelországba és kérdezősködjetek kicsit a helyieknél.
De ajánlom figyelmetekbe a balti államokat is...

maxval bircaman szeredőci szürke proletár · http://www.bircahang.org 2018.05.10. 11:23:20

@werinter:

Balti államok: Lettország és Litvánia kicsit a magyar szint alatt, Észtország kicsit felette.

werinter 2018.05.10. 11:49:00

@maxval bircaman szeredőci szürke proletár: Jó vicc, csak kár, hogy nem igaz.
Azt se felejtsük el, hogy mindegyik már eurót használ...

maxval bircaman szeredőci szürke proletár · http://www.bircahang.org 2018.05.10. 13:07:12

@werinter:

De igaz.

Mit számít a pénznem? Nem mindegy, hogy magyar átlagfizetés nettó 210 ezer vagy 700 euró?
süti beállítások módosítása