Nem sok lehetőségünk maradt objektíven (vagy az igazságról) tájékozódni. Az eldugott vidéki falvakban pedig semmi. A tévé mehet a kukába.
Mindezt pedig azért jelenthetjük ki, mert egy szeggel több került a magyar újságírás koporsójába. Igen, a Hír TV visszafideszesítésére gondolok. Ami marad, az színtiszta propaganda. És ez rémisztő. Persze, lehetett a Hír TV-t utálni. Én sem csíptem, amikor még a G nap előtt voltunk. De akkor léteztek más alternatívák. Aztán a lehetőségek egyre fogytak.
Viszont Orbán és Simicska öri harijának volt legalább egy áldásos következménye: egy média ellenzéki hangnemben szerkesztette a híreket. Hamarosan szinte nosztalgiával fogok visszagondolni azokra a hónapokra, amikor a reggeli kávé mellett még volt miért bekapcsolni a tévét. Választhattam, hogy mit nézzek: a 100 propaganda csatorna közül az egyiket, vagy egy kormánybarát, ám az ellenzékiségnek több teret nyújtó ATV-t, esetleg egy totál ellenzékivé avanzsált Hír TV-t, vagy egy külföldi tulajdonban lévő, ezért magának többet megengedő RTL-t.
Ezen a héten gyakorlatilag lenullázódott minden esély arra, hogy értelmes és valós híreket hallgassunk. Az ATV sem az igazi. Kárász Róberttől a falnak tudnék menni, annyira idegesítően igyekszik menteni azokat a helyzeteket, amikor véletlen kritikával illetik a kormányoldalt. Meg egyébként is, tudjuk jól, kinek a tulajdona az a televízió, és hogy Németh Sándorék nem rúgták össze a port Orbánékkal. Kijelentheti ugyan, hogy a televíziója nem lesz fideszes, de mindenki tudja, miért működhetnek még...
Az RTL hírei pedig kicsit kékfényes stílust öltöttek. Elismerem, ott legalább még igyekeznek egyéb oldalról is megvilágítani a történéseket. Mégis, ez édes kevés a jelen állapotokat tekintve. És úgy tűnik, szinte az egyetlen független (vagy függetlenebb) orgánumként mégsem vállalják fel teljes melllszélességgel a hiteles, rendszerkritikus tájékoztatást. Inkább mintha lavíroznának a bulvárosabb hangnem felé. Vagyis sok a meghalt, meggyillkolta, elütötte hír. Pedig ha mernének ujjat húzni az Orbán-rendszerrel, most indítanának egy 24 órás, független tájékoztatásra törekvő, az igazságot sujkoló hírcsatornát, ami az egész országot lefedi!
De talán van az a pénz, hogy az ottani vezetés is a gyenge ellenzékre, az utálkozó értelmiségre és egyéb okokra mutogasson, amiért inkább megmaradnak a valóság showkat sugárzó és egyéb plusz csatornák mellett. Mert a hírgyártásban semmi üzlet nincs. Mégiscsak kereskedelmi adóról van szó. (Zárójelben jegyzem meg, nem az RTL-t szerettem volna ezzel mindenáron kritizálni.)
És honnan máshonnan tudhatja még meg Józsi bácsi a zsákfaluban, mi történt a mi kis hazánkban? Azt hiszem, sehonnan. Ami országosan jelen van, azt kimerítettük. Rádióról nem is lehet beszélni. Netezni meg egy idősek lakta zsákfaluban nem nagyon fognak. Vagy ha mégis, kevesen tudják, mit szabad és kell elolvasni, hogy ismerjék a valóságot. Az a koporsó tehát elkészült. És az egész újságírói szakma asszisztál(t) ehhez. Mindazok, akik a hiteles tájékoztatásra tették fel az életüket, karba tett kézzel nézik a totális diktatúra felépülését.
Egyszerűen hihetetlennek tartom, hogy ezek a tanult újságírók (ÉS ITT ELSŐSORBAN A JOBBOLDALI ÚJSÁGÍRÓKRA GONDOLOK!!!) úgy vélik, a rendszer jó. Hogy a tájékoztatásnak egyoldalúnak kell lennie. Hogy csak arról és csak úgy lehet beszámolni a jó népnek, amire és ahogyan az Orbán-rezsim engedélyt ad. Hogy nem is lehet kérdéseket feltenni, kizárólag a szétzüllött ellenzékről. Ez egyszerűen így abszurd. És ezek az újságírók könnyű szívvel és lélekkel mennek nap mint nap a szerkesztőségekbe, ülnek be a stúdiókba, és szapulják tovább a rendszerkritikus hangokat. Végül is miért ne? Fizetést kapnak, és elülnek a langyos mocsárban. Hisz ha Orbánnak sem kell megjelennie a sajtó előtt, ha neki sem kell vitákba belemennie, miért kéne egy újságírónak a stúdióban.
ENNYIT A MAGYAR SAJTÓSZABADSÁGRÓL... ÁMEN!
